Lena Andersson: Jogtalan elbitorlás (Egenmäktig förfarande)

 A csak nyáron nyitvatartó könyves kávézóban találtam egy a könyvet, régi könyvekért cserébe hoztam haza. Már jó ideje szemezgettem vele, és örülök, hogy rábukkantam.

A főszereplő, Ester Nilsson fiatal újságíró. Munkája kapcsán megismerkedik a jó pár évvel idősebb Hugóval, aki befutott képzőművész. A lányt teljesen hatalmába keríti a férfi iránt érzett csodálata, otthagyja barátját. Igyekszik minél többet találkozni Hugóval, rengeteget beszélgetnek, a lány érzései szerint igazi lelki kapocs alakul ki kettőjük között. Majd egy év elteltével történik meg a testi kontaktus, ami után a férfi hirtelen "eltűnik a ködben", nem veszi fel a telefont, mindenféle kibúvót keres, ha a lány találkozni szeretne vele. 

A regényben sok politikai, társadalomkritikai eszmefuttatás van, ami néha érdekes és szervesen kapcsolódik a történethez, néha nem. Az egyik kedvenc részem az, amikor a patriarchális kultúrát (ahol a házasság kötelékén belül korlátozzák a szexuális életet) azzal indokolja, hogy ez megvédi a nőt a szenvedéstől, attól, hogy egy férfi otthagyja az első éjszaka után. Érdekes feltevés. Nagyon tetszettek azok a részek is, ahol Ester Hugo minden elhárító gesztusát próbálja megmagyarázni, megszépíteni. Ki nem volt ugyanilyen helyzetben a végsőkig reménykedő szerelmesként egy reménytelen kapcsolatban?

Nádas Péter: Rémtörténetek

 Január elején, Csepelen vettem, vigaszul azért, hogy minden könyvesboltból elkapkodták a Krasznahorkai Sátántangóját.

Azt hiszem, sosem olvastam még Nádastól semmit. Nyelvezete, hangulata hasonlít a Krasznahorkaiéhoz. Szövevényes, dzsugelszerű, az elbeszélők minden éles átmenet nélkül sűrűn váltogatják egymást. Mondathatárok vannak, de nincs fejezetekre osztva az örvénylő szöveg.

Egy Duna-parti falu életéből látunk egy szeletet, úgy a 60-as évekből. Csak néhány nap eseményeinek leszünk tanúi, de emlékképek (és kísértetek) segítségével a múlt is felidéződik. Teréz és félkegyelmű napszámosa, a nála nyaraló Fábiusné és nyomorék Misike fia, a kocsmában dolgozó Törpike és bivarelyős, nagytermetű fia. Piroska, a csábító pszihológushallgató, a pap és a lelkész... - rengeteg hétköznapi de redkívül érdekes figura! A vég tragikus, és érdekfeszítő Azt hiszem, többszöri olvasás után lehet csak minden szálat kibogozni, megérteni, ha ez egyáltalán lehetséges ebben a hihetetlenül komplex és izgalmas szövegben. Így utólag nagyon örülök neki, hogy nem volt meg az a könyv, amit kerestem, és igy a Rémtörténetekre fanyalodtam rá.

Ruth Kvarnström-Jones: Väninnorna på Nordiska Kompaniet

 A már említett sorozat második darabja, ezt is a kolléganőmtől kaptam kölcsön.

Az előző részben megismert szereplők életét követi nyomon a regény, természetesen kiegészülve néhány új emberrel. A helyszín a szálloda helyett egy híres, ma is létező stockholmi (luxus)áruház, a Nordiska Kompaniet.Az első világháború és a húszas évek világát jeleníti meg Stockholmban, kis külföldi kitekintéssel, mivel az egyik szereplőt New Yorkba helyezik át.

Ez is a feelgood könyvek közé tartozik, kedves, érdekes, de nem hagyott bennem maradandó élményt.

Ruth Kvarnström-Jones: De fenomenala fruntimmer på Grand Hotel

 Egy kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön a könyvet.

Az 1900-as évek elején játszódik Stockholmban. Női emancipáció, az első világháború előszele, a fejlődő nagyváros pezsgése. Mindez javarészt női szemmel. Ők az előkelő szálloda szobalányai, takarítói, vendégei, akik egy energikus szállodaigazgató, Wilhelmina irányításával felvirágoztatják a hotelt.

A tavalyi év legtöbbet kikölcsönzött regénye Svédországban. Fellgood, vonatra remek kikapcsolódás. De nekem túl szájbarágósan feminista.

Nora Ikstena: Modersmjölken

 

Munkahelyi cserebere során került hozzám a könyv. Magyarul is megjelent Anyatej címmel.

A (sajnos nemrég, csupám 56 évesen elhugyt) litván írónő három generációt bemutató regényének közpoti témája az anyaság. Egy nagymama, egy anya és lánya élete elevenedik meg előttünk a második világháborútól a Szovjetúnió felbomlásáig, amikor is Litvánia önálló állam lett. A szüléssel, az anyasággal járó új élethelyzetet, mely "normális" helyzetben is traumát okozhat megnehezítették a történelmi események: menekülés, ideológiai alapú hátrányos megkülönböztetés.

A legjobban az tetszett, hogy minden résznél ki kellett találni, a három főszereplő közül melyik "beszél" éppen. Sok helyzetet felismertem a szocializmussal kapcsolatos gyerekkori emlékeim miatt.

Összességében mégis egy felejthető regény, nem hagyott mély nyomot bennem.

Krasznahorkai László: A magyar nemzet biztonsága (Ungerska nationens säkerhet)

 Karácsonyra kaptam ezt a könyvet.

Az író legutóbbi regényének egy lepidopterista (lepkekutató), dr. Papp András a főszereplője. Előnytelen külsejű (nyomorék?) agglegény, aki csepeli lakásából ingázik budapesti munkahelyére, egy múzeumba. A lakást, amiben él, nagyszüleitől örökölte, és mióta ők meghaltak, egykori szobájukban minden érintetlenül, de rendben pihen. Ezt a látszólag silány, szegényes életet egyetlen dolog teszi elviselhetővé: a pillangókkal való foglalkozás, a talált példányok preparálása, redszerezése. Szinte önmagának sem akarja bevallani, hogy a lárvák sokkal jobban érdeklik a kifejlett lepkéknél.

Ezzel a magányos farkassal lép kapcsolatba egy fiktív Krasznahorkai László, az író. Remek alkalom ez az írónak, hogy távolságot teremtsen valós személye és a fiktív író között. Kíméletlen realizmussal ábrázolja rendetlen otthonát, elhagyagolt külsejét, extravagáns szokásait. Egy ideig úgy tűnik, barátság szövődik a két alak között, és ez mindkettőjük életében pozitív változást idéz elő. De Bandi egy idő után rájön, hogy az írót nem a lepkéi érdeklik, hanem Bandi személye, és csak azért akar találkozni vele, hogy regényt írjon róla...

A háttérben megjelenik a magyar valóság: a Bandit a buszon megtámadja egy pár fiatal, csak mert "másképp" néz ki. A múzeumban tudományos munka helyett egyfajta stratégiát kell kidolgoznia, hogy még több látogatót vonzzanak.

Szokás szerint sok izgalmas filozófiai fejtegetés van a könyben. Egy részük a nyelv és a valóság közötti áthéghatatlan szakadékról szól: lehetetlen nevén nevezni a dolgokat. Egy pillangó és a magyar nemzet biztonsága látszólag távol áll egymástól, de valójában talán pont egy és ugyanaz a dolog.

Krasznahorkai László: Sátántangó

 A legújabb Nobel-díjas író ezen regényét a könyvklubb keretében olvastuk. Mivel mind Magyarországon mind Svédországban elkapkodták a könyvesboltokban, e-könyv formájában vettem meg - életemben először.

A könyvklubban viccesen megjegyezték, hogy ez a regény olyan, mint egy utazást reklámozó katalógus - negatív értelemben. A megjelenített vidéken esős, didergős ősz honol, végtelen sár, rossz utak, szürkeség. Az emberi sorsokra és kapcsolatokra ugyanez a reménytelenség jellemző: a regény szereplői tehetetlenek, nem tudnak kitörni megfeneklett élethelyzetükből. Az egykori mintagazdaság romjain napról napra tengődnek, italba fojtják bánatukat. Ebből a homogén szürkeségből kitűnhetne, utat mutathatna az orvos és az iskolaigazgató, de helyettük két csaló, Irimiás és Petrina veszi kezébe a telep irányítását. A regény két kiskorú szereplőjének (egyedül nekik van két nevük a könyvben) sem jut jobb jövő. A kiskamasz Horgas Sanyi kicsalja félkegyelmű húgától, amit az jó ideje összekuporgatott, és Irimiás "tanítványa" lesz. Amikor a tízéves Estike rájön erre, és hogy az elültetett pénz nem fog megsokszorozódni, patkánymérget vesz be.

Nagyon megrázó, tragikus, de rendkívül izgalmas olvasmány. Szerkezete pontosan megtervezett, ismétlődésekre épül, erre utalhat a címbeli tangó szó is.

Daniel Kehlmann: Ruhm

Kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön ezt a könyvet.

Több rövid történet fűzére. Az utolsó visszacsatol az elsőhöz, így körkörös hatást ér el a mesélő. Néha - roppant szórakoztató módon - kiszólnak a szereplők a történetből és perlekedni kezdenek az íróval: "Egészséges és fiatal szeretnék lenni, írd át a sztorit, légysz." És hát átírja, mert mindenható íróként megteheti, és közben abban reménykedik, hogy amikor majd ő (az író) is öreg és beteg lesz, valaki ugyanígy vissza tudja majd varázsolni őt... És ez az a pont, ahol lehullik a mindenható írói lepel, és csak egy egyszerű, mindennapi ember áll előttünk. Aki ugyanakkor remekül ír, játékos és alázatos egyben.

Sara Stridsberg: Kärlekens Antarktis (A szeretet Antarktisza)

 

A könyvklub legutóbbi találkozóján erről beszélgettünk. 

Könyvtári könyv.

A főhős, Kristina többször is elmeséli, hogyan halt meg. Brutálisan meggyilkolták és feldarabolták a testét. Fejét egy erdei mocsaras tóba dobták. A borítón látható kép ebből a perspektívából készülhetett. A szörnyú bűntényt gyögyörűen, több oldalról megközelítve írja le. A halál pillanata kitágítja az időt: egyszerre van jelen benna a múlt, a jelen és a jövő: szülei, szerelme és gyermekei, a drogokkal és a világgal való küzdelme, traumákkal teli élete. Az, hogy a z igazi szerelemtől, szeretettől mindig menekül.

Nagyon nehéz, de nagyon szép regény. Önszántamból biztos nem esett volna rá a választásom. Örülök, hogy mások "a kezembe adták".  

Daniel Kehlmann: Tyll

A szerzőtől olvasott előző könyv nagyon tetszett, ezen felbuzdulva kivettem egy másik regényét a könyvtárból. Nem csalódtam!

A történelem és a politika nem tartozik kedvenceim közé, ennek ellenére nagyon tetszett ez a könyv. A harmincéves háború korában játszódik, rengeteg benne a nélkülözés, a kegyetlenség, a kis és nagy volumenű tragédia. De emellett és ezt kiegészítve ismét állandóan jelen van a laza humor és a játékosság. A történelem híres, nagy szereplői emberközelből, sokszor nevetségessé téve. A címszereplő, Tyll Ulenspiegel a német irodalmi hagyomány rejtélyes alakja, nem tudni, létezett-e vagy sem. Udvari bolond, városról városra, faluról falura járó mulattató. A regény első lapjain maninulatív, gonosz erő. Vagy csak egy gyermekkori traumákat elszenvedett szegény flótás?

Azt hiszem, sehol nem olvastam még ennél szebb leírást a meghalásról. Több változatban.

Han Kang: Jag tar inte farväl (Nem búcsúzom)

Karácsonyra kaptam ezt a könyvet, és a könyvklubban olvastuk a tavasszal.

A főhős, Gyeongha lelkileg próbálja összeszedni magát egy könyv megírása után, amely traumát okozott neki. Közben közeli, de rég nem látott barátnője, Inseon kórházba kerül és szívességet kér tőle: utazzon el elhagyatott, vidéki házába és etesse meg kedves papagáját. Gyeongha elindul, hogy teljesítse a kérést, de hatalmas hóviharba keveredik. Életét kockáztatva és minden erejét összeszedve mégis eljut barátnője házáig, ahol különös álmok, látomások veszik kezdetüket.

Magával ragadó, lírai hangvételű könyv. A végén túl sok a hajdani tömegmészárlás történelmi hitelességét igazoló utalás. Nekem a Növényevő sokkal jobban tetszett.

Magyarul még nem jelent meg.

Daniel Kehlmann: A világ férmérése (Die Vermessung der Welt)

Kortárs, de szinte már klasszikus. Átütő sikert ért el Németországban és a nagyvilágban egyaránt. Teljes joggal! 

Két német természettudós, Carl Freidrich Gauss és Alexander von Humboldt életébe nyerhetünk bepillantást a könyv lapjain. Bár teljesen eltérő a személyiségük és az életstílusuk, elismerik egymás tudományos munkáját és támogatják egymást. 

Az író remek humorral, fordulatosan ábrázolja életüket. Ez Humboldt esetében talán nem volt olyan nehéz, hiszen ő bejárta a világot és sokszor életveszélyes kalandok árán végezte felmérő, leíró tevékenységét. Gauss ellenben nem szívesen mozdult ki szűkebb környezetéből. A könyv lapjain felbukkannak más német hírességek is - de csak mellékszereplőként és sokszor nevetségessé téve.

Remek könyv, többszöri olvasást is megérdemel! 

Han Kang: Növényevő (Die Vegetarierin)

A 2024-es irodalmi Nobel-díjas, dél-korai írónő regényét még az ősszel vettem Münchenben.

Hérom részből áll, az elsőben a címszereplő, a másodikban sógora, a harmadikban az előbbi felesége (egyúttal a címszereplő nővére) áll a központban.

Lassú, melankolikus, lírai és nagyon eredeti a cselekmény. A címszereplő Jonghje egyik napról a másikra vegetáriánus lesz, felborítva ezzel férje, és egész rokonsága életét. A férfiak által dominált, hagyományos családban hallattlan tett ez: a férj nem kap otthon húsos ételt, Jonghje nem hajlandő a családi vacsorán húst fogyasztani. Mindez, és egy kisebb testi hiba felkelti festészettel és modern performansszal foglalkozó sógora érdeklődését, ez végül a rokoni szálak összekuszálódásához és az egész család széthullásáshoz vezet. Közben bepillantást nyerhetünk a régmúltban lejátszódott traumatikus eseményekre is.

Mindenképpen ajánlom, nagyon más, nagyon fájdalmas, nagyon szép.

Åsa Nilsonne: Fru Gregorius

Ez a könyvtári kötet Helga történetét teljesen más alapfelállásból írja le.

Néha lenyűgöző. néha hihető. néha nem. Mindenesetre nagyon izgalmas, érdekes és merész újragondolása a fiatal lelkészfeleség történetének.

Bengt Ohlsson: Gregorius

Könyvtári kölcsönzés. Írója ugyanaz, mint a Helga című könyvé, de úgy húsz évvel hamarabb íródott.

Főszereplője Helga férje, Gregorius tiszteletes. Visszataszító külseje érzékeny, finom ds sajnos boldogtalan lelket takar. Felesége, Helga sokkal fiatalabb, gyönyörű teremtés, házasságuk mégis terméketlen. Gregorius hipochonder, és minden kezelésnek hajlandó alávetni magát, hogy egészséges legyen és végre megérkezzen a gyermekáldás. Az orvos pihenést,feleségétől távol töltendő vidéki fürdőt ajánl neki. Ottartózkodása alatt megismerkedik egy hölggyel, akivel bensőséges viszonyt alakít ki, és akivel talán mindenféle elvárás nélkül boldog lehetne.

A mű legszebb részei számomra azok, ahol Gregorius belső vívódásairól, hitéről olvashatunk.

Bengt Ohlsson: Helga

Nagyon készültem a január elején megtartott könyvklubbos olvasótalálkozóra. Megvettem ezt a könyvet, sikerült is elolvasnom... éééés megbetegedtem, így nem tudtam elmenni a beszélgetésre. Mindenesetre megismerkedtem egy újabb remek regénnyel, amit ráadásul egy olyan kortárs író alkotott, akit eddig csak újságíróként ismertem.

A hatvanas éveiben járó Helga nyugodt hétköznapjaiba izgalmat és félelmet hoz egy üzenet, ami arra utal, hogy a tisztes matrónát gyilkosságra való felbújtással lehet gyanúsítani.

A regény során egyre képtelenebb helyzetek állnak elő, egyre sötétebb, reménytelenebb Helga helyzete. A mű számomra egyik legkedvesebb vonulata Helga és idős szolgálója, Hermine szoros barátsága, mely ez utóbbi betegsége miatt méginkább elmélyül.

Solvej Balle: Kerületszámítás 3. rész (Om uträrkning av omfång 3)

Az első és a második rész után alig vártam a harmadikat.

Ebben a részben a főhősnő és jó barátja, Henry D. mellett még két további szereplő, Olga és Ralf is csatlakozik az ismétlődő november 18-át tudatosan megélők csapatához. Igyekeznek altruista módon cselekedni, mivel tudják, hogy mi fog történni ezen a napon, próbálják megakadályozni a bekövetkezendő baleseteket.

Őszintén szólva kissé ráuntam erre a sorozatra, most egyelőre nem veszem ki a további részeket.

A könyv végén öt további ember jelenik meg a házuknál, így kisebb lakóközösség alakul.

Emily Henry: Funny Story (Fura történet)

A könyvtárban "jött szembe velem" ez a könyv. Főleg nyelvgyakorlási célból vettem ki.

Könnyed, szórakoztató, szerelmes-érzelmes mű, nem sorolható a felejthetetlen klasszikusok közé, de igen szórakoztató.

A könyv főhése Daphne, aki egyébként könyvtáros, és épp most szakított vele Peter, a vőlegénye, mivel újra egymásra talált régi szerelmével, Petrával. Daphnének hirtelen nincs hol laknia, de Petra volt vőlegénye, Miles, aki logikusan ugyancsak szakítás után áll és ezért egyedül maradt a lakásában, felajánlja Daphnénak, hogy költözzön be hozzá. Sok visszás és mulatságos helyzet adódik ebből az érzelmi-kapcsolati kavalkádból. 

Ha valaki könnyed, szórakoztató művet keres, ajánlom neki.

Tudomásom szerint még nem jelent meg magyarul.

Solvej Balle: Kerületszámítás 2. rész (Om uträkning av omfång 2)

A sorozat második kötete, melyben a főhős évszakokat "kreál" magának az állandó novemberben. Norvágiától Spanyolországig utazva minden évszakot átél egy és ugyanazon a naptári napon.

A könyv időbem is tágul, Tara a rómia kori történelembe veti bele magát, olvas, jegyzetel, összefüggéseket keres.

A könyv végén fontos találkozás előtt áll: egy másik, november 18-ában fogva élő emberrel fog megismerkedni. Szóval izgalmas lesz, már alig várom, hogy elkezdhessem a harmadik kötetet.

Minna Rytisalo: Lempi betyder kärlek (Lempi)

Könyvtári könyv.

Lebilincselő regény. Három elbeszélő szemszögéből meséli el az eseményeket, részben időeltolódással. Maga a főszereplő, Lempi nem szólal meg a könyv lapjain, csak a többi szereplő elbeszéléseében jelenik meg.

Az utolsó oldalakig lebegteti a szerző a múlt eseményeit, akkor derül csak ki, mi is történt igazából a második világháború végén a regény szereplőivel.