Carl Jonas Love Almqvist: Lehet! (Det går an)

 

A holnapi könyvklubra olvastam el ezt a kisregényt. Magyarul is megjelent.

Klasszikus svéd regény, ami megjelenésekor (1839) komoly vihart kavart a szerző személye körül.

Körülbelül két hét történéseit írja le, egy Stockholmból Lidköpingbe vezető út során. Az első dolog, ami megragadott, az az útviszonyok, a tájak és az útba eső városok leírása volt. A mi kisvárosunkat is érintette ez a fiktív elbeszélés, próbáltam elképzelni, melyik utcát, épületet is próbálja leírni a könyv. Már maga a tény, hogy a mai viszonylatban 6-7 órát igénybe vevő utazás az 1800-as években több hétig tartott, elgondolkodtató! Mennyivel kevesebb inger érte akkor az embereket! A másik dolog, ami mellett nem lehet elmenni, az a mű mai szemmel is modern szellemisége a nők társadalmi szerepét és a házasságot illetően. Sara (egy üvegesmester lánya) és Albert (ifjú őrnagy) megismerkedik az út során és szerelem bontakozik ki közöttük. A lány nem titkolja, hogy vonzósik a fiatalemberhez, aki pár nap után szeretné megkérni a kezét. Sara viszont szigorúan meghúzza határait, és higgadtan megindokolja, miért nem szeretne megházasodni. 

A regény régies nyelvezetű, néha utána kellett néznem pár kifejezésnek. Ezzel együtt jó élmény volt olvasni. Valamint hasznos látni azt a társadalmi fejlődést, amelynek eredményeképpen teljesen más lehetőségai vannak ma a nőknek, mint akkoriban. Annak ellenére mondom ezt, hogy nem vagyok egy klasszikus feminista.

Bea Uusma: A Fehér-sziget (Vitön)

 Az előző bejegyzésben említett könyv folytatása.

A szerző fáradságot és pénzt nem sajnálva tovább kutatja a sikertelen sarkköri felfedezők sorsát. Ez a kiadás rengeteg színes képet és más illusztrációt tartalmaz. Talán emiatt még izgamlasabb volt olvasni, mint az előző részt. 

Mindenkinek ajánlom, akit csak kicsit is érdekel a tudományos kutatás. A szerző remek pedagógiai érzékkel mutatja be kutatása eredményeit. A személyes hangvétel pedig arra garancia, hogy mindvégig érdeklődéssel olvassuk a könyvet.

Bea Uusma: Az expedíció. (Expeditionen)

 A könyvklubban olvastuk ezt a könyvet. 

A szerző, Bea Uusma a kilencvenes évek végén egy unalmas házibulin véletlenszerűen levesz egy könyvet a polcról, és beleolvas. Az André-expedícióról szól, és annyira izgalmas, hogy becsempészi a táskájába és hazaviszi.

Kritikus szemmel olvassa a könyvet, egyre jobban belemerül az apró részletekbe, ellentmondásokat, hibákat fedez fel az addigi kutatásokban. Elvégzi az orvosi egyetemet, hogy a modern tudumány eszközeivel is tovább folytathassa a vizsgálatot, ami arra keres választ, hogy miért haltak meg az expedíció tagjai röviddel azután, hogy partra sodródtaak Vitö szigetén.

Személyes hangvételű leírások, hivatalos levelek, fényképek, téblázatok váltogatják egymást ebben a rendkívül izgalmas könyvben.

Nagyon örülök, hogy könyvklubos barátaim felhvták rá a figyelmemet.

Lena Andersson: Jogtalan elbitorlás (Egenmäktig förfarande)

 A csak nyáron nyitvatartó könyves kávézóban találtam egy a könyvet, régi könyvekért cserébe hoztam haza. Már jó ideje szemezgettem vele, és örülök, hogy rábukkantam.

A főszereplő, Ester Nilsson fiatal újságíró. Munkája kapcsán megismerkedik a jó pár évvel idősebb Hugóval, aki befutott képzőművész. A lányt teljesen hatalmába keríti a férfi iránt érzett csodálata, otthagyja barátját. Igyekszik minél többet találkozni Hugóval, rengeteget beszélgetnek, a lány érzései szerint igazi lelki kapocs alakul ki kettőjük között. Majd egy év elteltével történik meg a testi kontaktus, ami után a férfi hirtelen "eltűnik a ködben", nem veszi fel a telefont, mindenféle kibúvót keres, ha a lány találkozni szeretne vele. 

A regényben sok politikai, társadalomkritikai eszmefuttatás van, ami néha érdekes és szervesen kapcsolódik a történethez, néha nem. Az egyik kedvenc részem az, amikor a patriarchális kultúrát (ahol a házasság kötelékén belül korlátozzák a szexuális életet) azzal indokolja, hogy ez megvédi a nőt a szenvedéstől, attól, hogy egy férfi otthagyja az első éjszaka után. Érdekes feltevés. Nagyon tetszettek azok a részek is, ahol Ester Hugo minden elhárító gesztusát próbálja megmagyarázni, megszépíteni. Ki nem volt ugyanilyen helyzetben a végsőkig reménykedő szerelmesként egy reménytelen kapcsolatban?

Ann-Helen Leastadius: Lopás (Stöld)

 Kedves barátnőm ajánlotta ezt a könyvet, amivel már amúgy is régen szemezgettem.

A számi írónő regénytrilógiájának első része tíz-tizenöt évet ölel fel, egy rénszarvastarással foglalkozó közösség életét írja le. Mindennapjaik tele vannak az állatokért való szeretettel és aggódással. Életmódjuk sokszor szálka a többi falubeli szemében. Az ország, a közvélemény (és a helyi rendőrség) értetlenül áll problémáik előtt, eltussolja az őket ért sérelmeket (vadorzás, megfélemlítés).

Nagyon hasznos volt ez a könyv, hogy tudatosodjon bennem a Svédország északi részén (ahol még sohasem jártam) elő számi népcsoport árnyaltabb bemutatása. Néha feltűnik színes népviseletben egy-egy képvislőjük a médiában, de ezt a "belülről" írt regényt nem pótolja semmilyen tényfeltáró vagy politikai műsor.

Maria Wennstam: Olga könyve (Olgas bok)

 

Egyik kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön a könyvet.

A regény az írónő korábbi, történelmi krimijéhez kapcsolódik, az egyik szereplő, Olga múltjából idéz vissza egy szeletet.

Olga férje hivatalos ügyben Londonba utazik, hősnőnk elkíséri. Olga szeretne szétnézni a világvárosban, de férje szigorúan ráparancsol, hogy egyedül ne mozduljon ki a szállodából, ugyanis London veszélyes hely: egy sorozatgyilkos magányos hölgyekre támad és bestiális módon megöli őket. Hősnőnk végül mégis bejárja London egy részét fogaton és gyalog, ugyanis akad egy délceg kísérője, akiben ráadásul a férje is megbízik. A férj szerencsére nem veszi észre a kettőjük között szövődő ártatlan, gyöngéd románcot...

A könyv erőssége a kor jellemzőinek tényszerű, mégis személyes leírása (a szegény réteg életkörülményei Londonban, a szifilisz lefolyása). Hiányoltam Olga szerepét a nyomozásban. Arra is rájöttem, hogy bizonyos részek túl vannak magyarázva. Férj és feleség a hamvadó kandallótűznél ül, a feleség rájön, hogy ez kihűlő szerelmük metaforája: nemcsak elcsépelt, hanem túlságosan is egyértelmű a kép, főleg, ha az író mindezt még meg is magyarázza. Olvasóként legyen annyi mozgástere az embernek, hogy maga értelmezze ezeket a képeket!

Maria Lang: Svart sommar (Fekete nyár)

A második könyv, amit az írónőtől olvastam. 

Egy ambíciózus idegenforgalmi szakember fel szeretné virágoztatni a turizmust szülővárosában, a 80-as években. A dolog túl jól sül el, rengeteg idegen látogat el az álmos kivárosba, köztük egy Karin Rodhe nevű fiatal(os), csinos, dán özvegy. Sajnos hamarosan meggyilkolják. Az ügyet ismét csak Christer Wijk deríti fel Almi Graan segítségével.

A tegnap elutaztunk abba a közeli kisvárosba, ahol javarészt élt és a könyvei játszódnak.

Maria Lang: Fyra fönster mot gården (Udvarra néző ablakok)

 

A könyvklubban olvastuk a számomra eddig ismeretlen svéd írónőt.

A cím egy Hitchcoch-filmre is utal (Hátsó ablak).

A krimi egy Skoga nevű kisvárosban játszódik, karácsony környékén. Egy mind a négy oldalról házakkal körülvett belső udvarra látnak a könyv szereplői, szinte mindent tudnak egymásról. Az nzugamlas idillt egy fiatal nő megjelenése zavarja meg: kihívóan csinos, és éjszaka férfilátogatókat fogad. Sajnos hamarosan gyilkosség áldozatává válik. A szintén a házban lakó Almi Graan (a szerző alteregója, a fiktív nevet is saját nevének betűiből alkotta) csak mellékszereplő, az esetet Christer Wijk rendőrkapitányo oldja meg.

Nem szeretem a krimiket, de ez nagyon könnyed hangnemben íródott, bájos a kisvárosi környezet, és a kissé régies szleng is.

Ruth Kvarnström-Jones: Väninnorna på Nordiska Kompaniet

 A már említett sorozat második darabja, ezt is a kolléganőmtől kaptam kölcsön.

Az előző részben megismert szereplők életét követi nyomon a regény, természetesen kiegészülve néhány új emberrel. A helyszín a szálloda helyett egy híres, ma is létező stockholmi (luxus)áruház, a Nordiska Kompaniet.Az első világháború és a húszas évek világát jeleníti meg Stockholmban, kis külföldi kitekintéssel, mivel az egyik szereplőt New Yorkba helyezik át.

Ez is a feelgood könyvek közé tartozik, kedves, érdekes, de nem hagyott bennem maradandó élményt.

Stefan Zweig: Världen av igår (A tegnap világa)

 A könyvklubban olvastuk ezt a fantasztikus könyvet.

Az egyetlen dolog, amit sajnálok, az az, hogy nem németül olvastam.

A világhírű (zsidó származású) oszták szerző könyve alapmű, mely bemutatja, hogyan alakult át a "boldog békeidők", múlt század eleji Európája az első és a második világháború hatásásra. Széles, nem a hagyományos  értelemben vett bibliográfia. Magánélete csak nyomokban jelenik meg a könyv lapjain (feleségeiről is csak futólag tesz említést), a személyes élmények mindig fontos, általános történesekhez kapcsolódnak. Korának rengeteg híres művésze és politikus felbukkan a könyv lapjain: Rilke, Hoffmansthal, Freud, akikkel Zweig közeli barátságban volt.

A mű tiszteletadás a történelem azon rövid korszaka előtt, amikor a humanista-liberális értékek érvényesültek, lehetővé tették az irodalom és más művészeti ágak virágzását, a szabad (útlevél nélküli) utazást, a szabad alkotást. Mindezeknek véget vetett előbb az első, majd a második világháború és a 30-és években megerősödő nacionalizmus. Sok párhuzamot vonhatunk az akkori és a mai társadalmi-politikai folyamatok között.

A könyv megírását követően öngyilkosságot követett el a szerző és felesége. Nekem ennek ellenére pozitív a mű kicsengése. Olvassátok el az utolsó mondatát!

Ruth Kvarnström-Jones: De fenomenala fruntimmer på Grand Hotel

 Egy kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön a könyvet.

Az 1900-as évek elején játszódik Stockholmban. Női emancipáció, az első világháború előszele, a fejlődő nagyváros pezsgése. Mindez javarészt női szemmel. Ők az előkelő szálloda szobalányai, takarítói, vendégei, akik egy energikus szállodaigazgató, Wilhelmina irányításával felvirágoztatják a hotelt.

A tavalyi év legtöbbet kikölcsönzött regénye Svédországban. Fellgood, vonatra remek kikapcsolódás. De nekem túl szájbarágósan feminista.

Göran Tunström: Juloratoriet (Karácsonyi oratórium)

A könyvklubban olvastuk, klasszikus svéd regény, magyar fordítása is van.

Három generációt kísérhetünk figyelemmel a könyv lapjain. Áront, a korán özvegyen maradt parasztot, fiát, Sidnert, és unokáját, Victort. A zene (különosen a címben szereplő) fontos szerepet játszik életükben, és egy családi traumához (halálesethez) köthető. Akárcsak Bach oratóriumában, is is rengeteg mellékszólam, szereplő van, de a koatikus részletekből mégis összeáll egy kerek egész.

Kedvenc részeim egyike Sidner és Splendid gyerekkori, kiskamaszkori párbeszédei az életről a lányokról. A másik kedvencem a meglepő befejezés, a tóparti idill, amelyben a könyv két sokat szenvedett alakja él, méltó lezárása a (fanfárhangosa) műalkotásnak.

Nagyon magával ragadó a könyv humora, valamint a ferde tükör, amit a túl ambíciózus, a gyerekükhöz majomszeretettel csimpaszkodó szülők elé tart Fanny Udde személyében.

A művet szíhházban is megnéztük, Stockholmban. Sajnos nem ütötte meg azt a magas mércét, amit a könyv szövege állított fel. De nagy élmény volt a szép épület, és a főváros őszi nyüzsgése.

Sara Stridsberg: Kärlekens Antarktis (A szeretet Antarktisza)

 

A könyvklub legutóbbi találkozóján erről beszélgettünk. 

Könyvtári könyv.

A főhős, Kristina többször is elmeséli, hogyan halt meg. Brutálisan meggyilkolták és feldarabolták a testét. Fejét egy erdei mocsaras tóba dobták. A borítón látható kép ebből a perspektívából készülhetett. A szörnyú bűntényt gyögyörűen, több oldalról megközelítve írja le. A halál pillanata kitágítja az időt: egyszerre van jelen benna a múlt, a jelen és a jövő: szülei, szerelme és gyermekei, a drogokkal és a világgal való küzdelme, traumákkal teli élete. Az, hogy a z igazi szerelemtől, szeretettől mindig menekül.

Nagyon nehéz, de nagyon szép regény. Önszántamból biztos nem esett volna rá a választásom. Örülök, hogy mások "a kezembe adták".  

Dean W Ballenger: A félelem tengerében (Skräckens hav)

Nyár elején beteg voltam pár napot, unatkoztam itthon, nem volt mit olvasnom.A fiamtól kértem egy könyvet, ő ezt ajánlotta.

Igaz történet a második világháború utolsó napjaiból. Egy japán tengeralattjáró elsüllyeszt egy amerikai hadihajót. A legénység nagy része bennég vagy hamarosan a tengerbe veszik, mások mentőmellények vagy csónakok segítségével életben maradnak. Sokan közülük csak ideig-óráig, mivel a cápák hamarosan felfedezik és felfalják őket. A parti őrség sokáig mit sem tud a tragédiáról, ezért hőseink több napon át tengetik életüket a "félelem tengerében", küzdve szomjúsággal, éhséggel, a tűző nappal - és egymással.

Jó néha kilépni a komfortzónámból, és ilyen könyvet olvasni. Izgalmas, fordulatos és a hihetetlenség határát súrolja - mégis igaz.

Åsa Nilsonne: Fru Gregorius

Ez a könyvtári kötet Helga történetét teljesen más alapfelállásból írja le.

Néha lenyűgöző. néha hihető. néha nem. Mindenesetre nagyon izgalmas, érdekes és merész újragondolása a fiatal lelkészfeleség történetének.

Hjalmar Söderberg: Doktor Glas

A svéd irodalom egyik klasszikus műve, a 20. század elején jelent meg, a címszereplő orvos naplófeljegyzéseit tartalmazza.

Mind Gregerius, a lelkész, mind felesége, Helga az említett orvos páciensei. Két nézőpomtból értesül egészségügyi és a párkapcsolati problémáikkal. Közben ő maga beleszeret Helgába, és sorsdöntő elhatározást tesz...

Elvarázsolt a régies nyelv, a ritka szaval és elavult igeragozési formák. Rendkívül szép és választékos a nyelvezete.

Külön érdekesség, hogy én időrendben ezt, vagyis a több mint száz éve megjelent művez olvastam legutoljára a négy közül. Remek történet sok szemszögből megközelítve, sokáig el fog kísérni.

Páran talán szentségtörésnek tartják a klasszikusok újragondolását, olyan ez, mintha valami megírná az Arany embert Noémi vagy Tímea szemszögéből. Szerintem rettentően izgalmas más nézőpontokból körüljárni egy történetet. Persze ez továbbvisz az igazság és az emlékek relativitása felé...

Bengt Ohlsson: Gregorius

Könyvtári kölcsönzés. Írója ugyanaz, mint a Helga című könyvé, de úgy húsz évvel hamarabb íródott.

Főszereplője Helga férje, Gregorius tiszteletes. Visszataszító külseje érzékeny, finom ds sajnos boldogtalan lelket takar. Felesége, Helga sokkal fiatalabb, gyönyörű teremtés, házasságuk mégis terméketlen. Gregorius hipochonder, és minden kezelésnek hajlandó alávetni magát, hogy egészséges legyen és végre megérkezzen a gyermekáldás. Az orvos pihenést,feleségétől távol töltendő vidéki fürdőt ajánl neki. Ottartózkodása alatt megismerkedik egy hölggyel, akivel bensőséges viszonyt alakít ki, és akivel talán mindenféle elvárás nélkül boldog lehetne.

A mű legszebb részei számomra azok, ahol Gregorius belső vívódásairól, hitéről olvashatunk.

Bengt Ohlsson: Helga

Nagyon készültem a január elején megtartott könyvklubbos olvasótalálkozóra. Megvettem ezt a könyvet, sikerült is elolvasnom... éééés megbetegedtem, így nem tudtam elmenni a beszélgetésre. Mindenesetre megismerkedtem egy újabb remek regénnyel, amit ráadásul egy olyan kortárs író alkotott, akit eddig csak újságíróként ismertem.

A hatvanas éveiben járó Helga nyugodt hétköznapjaiba izgalmat és félelmet hoz egy üzenet, ami arra utal, hogy a tisztes matrónát gyilkosságra való felbújtással lehet gyanúsítani.

A regény során egyre képtelenebb helyzetek állnak elő, egyre sötétebb, reménytelenebb Helga helyzete. A mű számomra egyik legkedvesebb vonulata Helga és idős szolgálója, Hermine szoros barátsága, mely ez utóbbi betegsége miatt méginkább elmélyül.

Katarina Wennstam: A halott nők nem felejtenek (Döda kvinnor förlåter inte)

Egy kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön.

A XIX. század végén játszódik könyv, Stockholmban. A középpontban egy haláleset áll, Emma Josefina, egy 17 éves szolgálólány illegális abortusz következtében életét vesztette. A bérházban, amelynek udvarán megtalálták Emma holttestét, több különbözá társadalmi réteghez tartózó nők laknak. Négy nő veszi kezébe a nyomozást, mivel a rendőrségnek nem tartja fontosnak az ügyet. Olga gazdag özvegy, Edit Olga szolgálólánya, Frederika társalkodóhölgy gazdag rokonainál, Hildur pedig szegény varrólány. 

A legérdekesebb részek azok, amikor az író - korabeli dokumentumokra alapozva - leírja a mindennapi élet apró mozzanatait (a gazdag Olga lakására két munkás fakádat szállít azon a napon, amikor ő fürödni szándékozik), és a nőkkel kapcsolatos téveszméket (a tudományos képzés káros hatással van a nők termékenységére, mivel a vér a méh irányából el, az agy felé áramlik). 

Egy idő után szájbarágós lesz a könyv, igen, tudjuk, hogy a nők helyzete sokkal rosszabb volt régen... Mindent egybevetve érdemes volt elolvasni.

David Danielsson: Változó évszakok (Årstidernas växlingar)

Találomra hoztam haza a könyvtárból. 

Egy fiatal felnőtt visszaemlékezése gyermek- és kamaszkorára. Visszatér szülővárosába, és szembesül a múlttal, megbékél és bocsánatot kér.

Nem egy felejthetelen olvasmány. Pozitív oldala hogy érdekesen írja le egy kamasz vívódását, bizonytalanságát. Közvetlen közelemben kívülről látom mindezt, jó erről olvasni.