Han Kang: Jag tar inte farväl (Nem búcsúzom)

Karácsonyra kaptam ezt a könyvet, és a könyvklubban olvastuk a tavasszal.

A főhős, Gyeongha lelkileg próbálja összeszedni magát egy könyv megírása után, amely traumát okozott neki. Közben közeli, de rég nem látott barátnője, Inseon kórházba kerül és szívességet kér tőle: utazzon el elhagyatott, vidéki házába és etesse meg kedves papagáját. Gyeongha elindul, hogy teljesítse a kérést, de hatalmas hóviharba keveredik. Életét kockáztatva és minden erejét összeszedve mégis eljut barátnője házáig, ahol különös álmok, látomások veszik kezdetüket.

Magával ragadó, lírai hangvételű könyv. A végén túl sok a hajdani tömegmészárlás történelmi hitelességét igazoló utalás. Nekem a Növényevő sokkal jobban tetszett.

Magyarul még nem jelent meg.

Han Kang: Növényevő (Die Vegetarierin)

A 2024-es irodalmi Nobel-díjas, dél-korai írónő regényét még az ősszel vettem Münchenben.

Hérom részből áll, az elsőben a címszereplő, a másodikban sógora, a harmadikban az előbbi felesége (egyúttal a címszereplő nővére) áll a központban.

Lassú, melankolikus, lírai és nagyon eredeti a cselekmény. A címszereplő Jonghje egyik napról a másikra vegetáriánus lesz, felborítva ezzel férje, és egész rokonsága életét. A férfiak által dominált, hagyományos családban hallattlan tett ez: a férj nem kap otthon húsos ételt, Jonghje nem hajlandő a családi vacsorán húst fogyasztani. Mindez, és egy kisebb testi hiba felkelti festészettel és modern performansszal foglalkozó sógora érdeklődését, ez végül a rokoni szálak összekuszálódásához és az egész család széthullásáshoz vezet. Közben bepillantást nyerhetünk a régmúltban lejátszódott traumatikus eseményekre is.

Mindenképpen ajánlom, nagyon más, nagyon fájdalmas, nagyon szép.