Január elején, Csepelen vettem, vigaszul azért, hogy minden könyvesboltból elkapkodták a Krasznahorkai Sátántangóját.
2026. május 20., szerda
Nádas Péter: Rémtörténetek
2025. november 9., vasárnap
Agatha Christie: Pókháló
Tizennégyéves lényomnak olvastam fel reggeli közben ezt a krimit.
2025. szeptember 8., hétfő
Lajta Kálmán: Budai tüzek
2025. augusztus 16., szombat
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
2024. október 19., szombat
Lev Tolsztoj: Feltámadás
2024. július 6., szombat
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
2024. február 23., péntek
Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget
2023. május 2., kedd
Alan Fournier: A titokzatos birtok
2022. április 9., szombat
2022. január 11., kedd
Jules Verne: Fekete indiák
Eredetileg a tizenháromévesnek vettem ki ezt a könyvet távkölcsönzéssel egy stockholmi könytárból, de neki nem tetszett, így én magam(nak) olvastam el. Már kötet a kinézete is vonzó, régimódi díszkötés, aranyozott dombornyomás...
Tinikoromban sokat olvastam Verne-től, emlékeim szerint ezt még nem. Sok-sok leírás, történelmi tudnivaló van a regényben. Érdekessége, hogy Edinburgh-ben játszódik, ahol mi is jártunk már. Jó összehasonlítani a Verne idejében létező, és a mostani várost - kb. 150 év lehet a különbség.
A regény kalandos, de eléggé kiszámítható. Szürrrelisztikus a fekete kőszén és a bánya piedesztálra való emelése. Verne korában rengeteget jelentett az ipar fejlődése szempontjából ez az energiaforrás, ma azért szerencsére már más a helyzet, van környezetbarátabb alternatíva. A föld alatt élő, és onnan évekig elő sem jövő boldog bányászcsalád is utópikus.
Mindezzel együtt érdekes korrajz, kedves történet, ajánlom sok szeretettel.
U.i: Ja. a Moly oldalon láttam, hogy Jókai Fekete gyémántok c. könyvével rokonítják... Tényleg!
2017. május 6., szombat
Mörk Leonóra: Holdfény szonáta
Végre sikerült távkölcsönzéssel magyar nyelvű könyvekhez jutnom a Göteborgi könyvtárból! Bár itthon is van egy jó régebbi pár könyvem, jó az újabb könyvekhez is hozzájutni.
Ez a romantikus regény Bodrogi Eszter, egy magyar orvos, és Alexander Thiemann, egy osztrák zongoraművész különös románcáról, valamint egy elveszettnek hitt Mozart-kézirat kalandos sorsáról szól.
A könyv erőssége a részletek szemléletes leírása (pl. hogyan néz ki egy osztrák hegyi vendéglő), valamint sokszor használ vicces nyelvi fordulatokat. A történet ennek ellenére sajnos elég kiszámítható, legfeljebb szórakoztató, de nem különösebben elgondolkodtató. Nyári, kellemes, könnyű olvasmánynak megfelel.
2015. április 26., vasárnap
Mikael Niemi: Özönvíz (Fallvatten)
A regény egy észak-svédországi vízierőmű gátszakadásának a fikciója. Pörgős katasztrófaregény, melyben gyorsan váltakoznak a szereplők és a helyszínek. Ami összeköti őket, hogy a tragédia pillanatában mind a Lule folyó partján vannak. (Egy férfit kivéve, akinek stockholmi lakásában két másodpercre elmegy az áram: ő ennyit észlel az egészből.) Néhány szereplő egy családot alkot(ott valamikor), vagy munkatársak. Mások eddig nem ismerték egymást, de a katasztrófa sodrásában egymásra utalódnak: hol segítik, hogy akadályozzák egymást a menekülésben.
Jó magyarul olvasni pár dolgot olyan jelenségekről, amiket itt átáltem, de még így nem fogalmaztam meg. A svéd az erdőt pédául így írja le: "Lecsüngő zuzmókkal befont magas erdeifenyők, nyirkos moha, kőtömbök mindenütt." (7-8.o.) Nagyon találó!
A szöveg olvasásakor néha önkéntelenül is arra gondoltam, ez hogyan volt a svéd eredetiben. Egy helyen sós pogácsát (!) süt az egyik svéd háziasszony, és a hozzávalók között fahéj (!) is szerepel. Gondolom, ez a fahéjas csiga volt az eredetiben, ami itt kábé olyan általános, mint otthon a pogácsa. A tetején lévő durvára őrült só viszont bizarr, az igazából dekorcukor, ami sütéskor sem mállik szét.


