2026. március 20., péntek

Stefan Zweig: Världen av igår (A tegnap világa)

 A könyvklubban olvastuk ezt a fantasztikus könyvet.


Az egyetlen dolog, amit sajnálok, az az, hogy nem németül olvastam.

A világhírű (zsidó származású) oszták szerző könyve alapmű, mely bemutatja, hogyan alakult át a "boldog békeidők", múlt század eleji Európája az első és a második világháború hatásásra. Széles, nem a hagyományos  értelemben vett bibliográfia. Magánélete csak nyomokban jelenik meg a könyv lapjain (feleségeiről is csak futólag tesz említést), a személyes élmények mindig fontos, általános történesekhez kapcsolódnak. Korának rengeteg híres művésze és politikus felbukkan a könyv lapjain: Rilke, Hoffmansthal, Freud, akikkel Zweig közeli barátságban volt.

A mű tiszteletadás a történelem azon rövid korszaka előtt, amikor a humanista-liberális értékek érvényesültek, lehetővé tették az irodalom és más művészeti ágak virágzását, a szabad (útlevél nélküli) utazást, a szabad alkotást. Mindezeknek véget vetett előbb az első, majd a második világháború és a 30-és években megerősödő nacionalizmus. Sok párhuzamot vonhatunk az akkori és a mai társadalmi-politikai folyamatok között.

A könyv megírását követően öngyilkosságot követett el a szerző és felesége. Nekem ennek ellenére pozitív a mű kicsengése. Olvassátok el az utolsó mondatát!

2026. március 9., hétfő

Ruth Kvarnström-Jones: De fenomenala fruntimmer på Grand Hotel

 Egy kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön a könyvet.


Az 1900-as évek elején játszódik Stockholmban. Női emancipáció, az első világháború előszele, a fejlődő nagyváros pezsgése. Mindez javarészt női szemmel. Ők az előkelő szálloda szobalányai, takarítói, vendégei, akik egy energikus szállodaigazgató, Wilhelmina irányításával felvirágoztatják a hotelt.

A tavalyi év legtöbbet kikölcsönzött regénye Svédországban. Fellgood, vonatra remek kikapcsolódás. De nekem túl szájbarágósan feminista.

2026. március 1., vasárnap

Nora Ikstena: Modersmjölken

 

Munkahelyi cserebere során került hozzám a könyv. Magyarul is megjelent Anyatej címmel.

A (sajnos nemrég, csupám 56 évesen elhugyt) litván írónő három generációt bemutató regényének közpoti témája az anyaság. Egy nagymama, egy anya és lánya élete elevenedik meg előttünk a második világháborútól a Szovjetúnió felbomlásáig, amikor is Litvánia önálló állam lett. A szüléssel, az anyasággal járó új élethelyzetet, mely "normális" helyzetben is traumát okozhat megnehezítették a történelmi események: menekülés, ideológiai alapú hátrányos megkülönböztetés.

A legjobban az tetszett, hogy minden résznél ki kellett találni, a három főszereplő közül melyik "beszél" éppen. Sok helyzetet felismertem a szocializmussal kapcsolatos gyerekkori emlékeim miatt.

Összességében mégis egy felejthető regény, nem hagyott mély nyomot bennem.