Nádas Péter: Néma tartomány 2. Az éjszaka legmélyén

Katja Brandis: Seawalkers 1. rész Veszélyes megbízatás (Farligt uppdrag)

Pär Lagerkvist: Dvärgen

Nádas Péter: Párhuzamos történetek. A néma tartomány

  Bevallom, nem nagyon olvastam még a szerzőtől, és arra a kicsire sem emlékszem, ami valaha a kezembe került tőle.

  A könyv novellák laza füzére, az egyik darab főszereplőjének a másikban csak statisztaszerep jut, vagy még az sem. Érdekes találgatni, vajon kibontja-e a szerző egyes alakok jellemét, hátterét később vagy sem. Egymástól térben és időben nagyon eltérő világok között mozognak a történetek és több társadalmi osztályban játszódnak a sztorik. 

  Közös nevező az erotikus vonal, és sokszor az egyneműek egymás iránti vonzódása, kapcsolata. Biztos van ennek jól megmagyarázható művészi ereje, de engem néha már zavart, hogy ismét ugyanott köt ki a történet. Ezt leszámítva remek olvasmány, precíz nyelvezet, megérte elolvasni.

  Kedvenc idézetem a lakberendezéssel kapcsolatos:

  "Azokban az években a jómódú emberek már jó ideje kiszórták a lakásaikból a korábbi évtizedekben felhalmozott tárgyakat. Lecsupaszított terek maradtak. (...) Üres, világítóan fehér falak, csillogó padló vagy parketta, néhány világítótest, amelyek hideg, átható, klinikai fényeket árasztottak, néhány véletlenszerűen ottfelejtett bútordarab. (...) Mintha immáron nem annyira térben élnének az emberek, hanem időben. Akárha nem kötődnének többé semmihez olyan mélyen és bensőségesen, sem helyhez, sem tárgyakhoz. Helyek között repült, mindenütt dolga volt, de az időpont volt a mérvadó (...)."

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

  Többször is olvastam már ezt a kopott, régi könyvet (anyai örökség lehet). Most leginkább a színfalak mögött játszódó kicsinyes politikai játszma fogott meg. Mikszáth mesterien, szórakoztatóan, fanyar humorral adja elő minden valószínűséggel saját tapasztalatait (ő maga is volt országgyűlési képviselő).

  Persze a szerelmi szál is érdekes, és a végén fordulatos, izgalmas is. Még azt is megbocsátom Mikszáthnak, hogy Tóth Mihály kezében a döntő bizonyíték (egy megsárgult levéltöredék, amelyet Noszty Feri írt a lány behálózásáról szövetségesének, Homolódyné Máli néninek, a tatár hercegnőnek) a regény kevésbé hihető részletei közé tartozik, ki őrizget meg minden csipricsupri fecnit évekig?

  Egy jelentéktelen rész, ami megfogott:

"-Bohók vagytok - nevetett az öregúr -, nem minden ismeretlen kutya van megveszve. De most már forduljunk meg hazafelé, mert az asszony vár az uzsonnával.

  Ideje is volt, az elhanyatló nap utolsó sugarai villámlottak a szőlőleveleken, s otthon Tóthné asszony már egy jó félórája zsémbel,  hogy mind elpang a kávéhoz való tej a tűzhelyen."

(266.o.)

Jules Verne: Fekete indiák

 

  Eredetileg a tizenháromévesnek vettem ki ezt a könyvet távkölcsönzéssel egy stockholmi könytárból, de neki nem tetszett, így én magam(nak) olvastam el. Már kötet a kinézete is vonzó, régimódi díszkötés, aranyozott dombornyomás...

  Tinikoromban sokat olvastam Verne-től, emlékeim szerint ezt még nem. Sok-sok leírás, történelmi tudnivaló van a regényben. Érdekessége, hogy Edinburgh-ben játszódik, ahol mi is jártunk már. Jó összehasonlítani a Verne idejében létező, és a mostani várost - kb. 150 év lehet a különbség.

  A regény kalandos, de eléggé kiszámítható. Szürrrelisztikus a fekete kőszén és a bánya piedesztálra való emelése. Verne korában rengeteget jelentett az ipar fejlődése szempontjából ez az energiaforrás, ma azért szerencsére már más a helyzet, van környezetbarátabb alternatíva. A föld alatt élő, és onnan évekig elő sem jövő boldog bányászcsalád is utópikus. 

  Mindezzel együtt érdekes korrajz, kedves történet, ajánlom sok szeretettel. 

  U.i: Ja. a Moly oldalon láttam, hogy Jókai Fekete gyémántok c. könyvével rokonítják... Tényleg!