2015. május 18., hétfő

Csabai László: Szindbád Szibériában




  Ismét egy krimi, de térben is időben távol tőlünk. A negyvenes évek Szibériájában játszódik a könyv. Szindbád, alias Schiffer Árpád magyar gulágfogoly egy szerencsés fordulat következtében - rájön, hogy ki lopta el a lágerparancsnok fegyverét - kikerül a civil életbe, detektívként dolgozhat. Sok-sok bűntény tárul fel előttünk a könyv lapjain, megannyi szörnyűség, családtagok közé is éket verő történés. Szindbád - néha hihetetlenül pontos - logikával következtet ki dolgokat, old meg rejtélyeket. Egyes bűnügyek látszólag befejezetlenül kerülnek kívül látókörünkön, míg egyszer csak egy félmondatban meg nem említi az író a feloldást.

  A politikai és földrajzi vonatkozások engem annyira nem érdekeltek, sokszor átugrottam azokat a részeket. Az emberi sorsok, egyéni tragádiák viszont nagyon magukkal ragadtak. Mint például az a jelenet, amikor a háborúba induló Grecki még utoljára kimegy családjával a nyaralójukba, a felesége tejszínes meggyet tesz az asztalra, a gyerekek a patakban játszanak... Grecki megvárja, hogy a gyerekek bemenjenek az erdőbe játszani, hogy elkerülje a búcsúzás fájdalmát. Novella a krimiben.

  A krimi végén egy pár mondat, ami Szonyáról, Szindbád élettársáról szól, teljesen új megvilágításba helyezi az addig olvasottakat. Hátborzongató. És ahogy ez egy krimi második részéhez illik, a legutolsó oldalon nem hangzik el a döntő mondat, amelyből megtudnánk, hogy Szindbád hazatérhet-e a Szovjetúnióból a vágyva vágyott Nyárházára vagy sem... Talán lesz még folytatás?