2022. február 23., szerda

Nádas Péter: Párhuzamos történetek. A néma tartomány

  Bevallom, nem nagyon olvastam még a szerzőtől, és arra a kicsire sem emlékszem, ami valaha a kezembe került tőle.

  A könyv novellák laza füzére, az egyik darab főszereplőjének a másikban csak statisztaszerep jut, vagy még az sem. Érdekes találgatni, vajon kibontja-e a szerző egyes alakok jellemét, hátterét később vagy sem. Egymástól térben és időben nagyon eltérő világok között mozognak a történetek és több társadalmi osztályban játszódnak a sztorik. 

  Közös nevező az erotikus vonal, és sokszor az egyneműek egymás iránti vonzódása, kapcsolata. Biztos van ennek jól megmagyarázható művészi ereje, de engem néha már zavart, hogy ismét ugyanott köt ki a történet. Ezt leszámítva remek olvasmány, precíz nyelvezet, megérte elolvasni.

  Kedvenc idézetem a lakberendezéssel kapcsolatos:

  "Azokban az években a jómódú emberek már jó ideje kiszórták a lakásaikból a korábbi évtizedekben felhalmozott tárgyakat. Lecsupaszított terek maradtak. (...) Üres, világítóan fehér falak, csillogó padló vagy parketta, néhány világítótest, amelyek hideg, átható, klinikai fényeket árasztottak, néhány véletlenszerűen ottfelejtett bútordarab. (...) Mintha immáron nem annyira térben élnének az emberek, hanem időben. Akárha nem kötődnének többé semmihez olyan mélyen és bensőségesen, sem helyhez, sem tárgyakhoz. Helyek között repült, mindenütt dolga volt, de az időpont volt a mérvadó (...)."