A kötet egy családregény második része (az első rész címe Ondrok gödre, tavaly olvastam). A főhős egy szajlai parasztember, Árvai István, aki Amerikába vándorol ki a 19. század legvégén családjával együtt. Céljuk a vagyongyűjtés. Azt tervezik, hogy egyszer majd visszatérnek Magyarországra, és a kint megkeresett pánzből földte vesznek, gazdálkodnak.
Aki szereti a klasszikus elbeszélői stílust és a családregényeket, azoknak mindenképpen ajánlom ezt a könyvet. Nem mondom, a kohászattal és az olajfúrással kapcsolatos fejezetekben átugrottam pár bekezdést, de a könyv nagyrészt lebilicselő olvasmány volt.
Az egyik dédnagypapám Kanadába vádorolt ki valamivel később, ezért is érdekes volt az újvilág magyar emigránsairól olvasni. Újdonság volt számomra a magyar- és amerikai társadalom akkori összehasonlítása is (szakszervezetek megléte és hiánya, igazságszolgáltatás, életszínvonal és tecknikai fejlődés pl. háztartási gépek megléte és hiánya stb.).
A könyv címadó madarai pedig jótékony nemtőkként kísérik végig a főhőst a regényben, vigasztalva, erőt adva neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése