Göran Tunström: Juloratoriet (Karácsonyi oratórium)

A könyvklubban olvastuk, klasszikus svéd regény, magyar fordítása is van.

Három generációt kísérhetünk figyelemmel a könyv lapjain. Áront, a korán özvegyen maradt parasztot, fiát, Sidnert, és unokáját, Victort. A zene (különosen a címben szereplő) fontos szerepet játszik életükben, és egy családi traumához (halálesethez) köthető. Akárcsak Bach oratóriumában, is is rengeteg mellékszólam, szereplő van, de a koatikus részletekből mégis összeáll egy kerek egész.

Kedvenc részeim egyike Sidner és Splendid gyerekkori, kiskamaszkori párbeszédei az életről a lányokról. A másik kedvencem a meglepő befejezés, a tóparti idill, amelyben a könyv két sokat szenvedett alakja él, méltó lezárása a (fanfárhangosa) műalkotásnak.

Nagyon magával ragadó a könyv humora, valamint a ferde tükör, amit a túl ambíciózus, a gyerekükhöz majomszeretettel csimpaszkodó szülők elé tart Fanny Udde személyében.

A művet szíhházban is megnéztük, Stockholmban. Sajnos nem ütötte meg azt a magas mércét, amit a könyv szövege állított fel. De nagy élmény volt a szép épület, és a főváros őszi nyüzsgése.

Sara Stridsberg: Kärlekens Antarktis (A szeretet Antarktisza)

 

A könyvklub legutóbbi találkozóján erről beszélgettünk. 

Könyvtári könyv.

A főhős, Kristina többször is elmeséli, hogyan halt meg. Brutálisan meggyilkolták és feldarabolták a testét. Fejét egy erdei mocsaras tóba dobták. A borítón látható kép ebből a perspektívából készülhetett. A szörnyú bűntényt gyögyörűen, több oldalról megközelítve írja le. A halál pillanata kitágítja az időt: egyszerre van jelen benna a múlt, a jelen és a jövő: szülei, szerelme és gyermekei, a drogokkal és a világgal való küzdelme, traumákkal teli élete. Az, hogy a z igazi szerelemtől, szeretettől mindig menekül.

Nagyon nehéz, de nagyon szép regény. Önszántamból biztos nem esett volna rá a választásom. Örülök, hogy mások "a kezembe adták".  

Lajta Kálmán: Budai tüzek

Egy balatonparti strandon találtam az ingyen elvihető könyvek között.

Még sosem hallottam a szerzőről. A cím alapján kissé szocialista propagandaregényre számítottam (parasztfelkelés, vagy valami ilyesmi). Ez részben bejött, igaz, nem parasztok, hanem budai polgárok, kereskedők lázadnak fel az egyházi adók ellen a XIV. század elején, amikor az utolsó Árpád-házi király halálával trónviszály alakul ki.

Sokkal jobb olvasmány volt, mi amire számtottam. Részben az időbeli ugrások és az ezzel járó kontraszt miatt: Tót Mihály (a regény hőse) a feldúlt városon kívül, egy présházban húzza meg magát, és emlékszik vissza a közelmúlt eseményeire. Pettermann bíróra és Lajos papra, akik Buda előljárói voltak. Beteges feleségére, Erzsébetre, és titkos szerelmére, Máriára, valamint édesanyjára, akit úgy fogadott fel szolgálónak, hogy senki se sejtse a közöttök lévő rokoni kapcsolatot.

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

A könyvet hajdani "lányszobámban" találtam nyaralás közben. Anno kötelező lehetett az egyetemen, úgy rémlik, el is olvastam, de semmire sem emlékeztem belőle.

 

A könyv három főszereplő (Tomas, a sebész, Tereza, a felesége és Sabrina, Tomas szeretője) életét írja le, emelyet jelentősen megváltoztatott az 1968-as prágai forradalom. Tele van tűzdelve filozófiai fejtegetésekkel, melyek roppant érdekesek és mindig egy konkrét szituációból indulnak ki. Egyik kedvencem a "félreértések szótára", ahol az író számbavesz pár fogalmat (pl. csönd, zene stb.) és ezeket értelmezi a főszereplők szemszögéből. Gyakran egymásnak teljesen ellentmondó értelmezések születnek egy-egy szóhoz, ami természetesen a másik ember teljes félreértésehez vezet. - A másik kedvenc részem Tereza és Tomas idős, beteg kutyájának, Kareninnek az elaltatása.

Daniel Kehlmann: Tyll

A szerzőtől olvasott előző könyv nagyon tetszett, ezen felbuzdulva kivettem egy másik regényét a könyvtárból. Nem csalódtam!

A történelem és a politika nem tartozik kedvenceim közé, ennek ellenére nagyon tetszett ez a könyv. A harmincéves háború korában játszódik, rengeteg benne a nélkülözés, a kegyetlenség, a kis és nagy volumenű tragédia. De emellett és ezt kiegészítve ismét állandóan jelen van a laza humor és a játékosság. A történelem híres, nagy szereplői emberközelből, sokszor nevetségessé téve. A címszereplő, Tyll Ulenspiegel a német irodalmi hagyomány rejtélyes alakja, nem tudni, létezett-e vagy sem. Udvari bolond, városról városra, faluról falura járó mulattató. A regény első lapjain maninulatív, gonosz erő. Vagy csak egy gyermekkori traumákat elszenvedett szegény flótás?

Azt hiszem, sehol nem olvastam még ennél szebb leírást a meghalásról. Több változatban.

Dean W Ballenger: A félelem tengerében (Skräckens hav)

Nyár elején beteg voltam pár napot, unatkoztam itthon, nem volt mit olvasnom.A fiamtól kértem egy könyvet, ő ezt ajánlotta.

Igaz történet a második világháború utolsó napjaiból. Egy japán tengeralattjáró elsüllyeszt egy amerikai hadihajót. A legénység nagy része bennég vagy hamarosan a tengerbe veszik, mások mentőmellények vagy csónakok segítségével életben maradnak. Sokan közülük csak ideig-óráig, mivel a cápák hamarosan felfedezik és felfalják őket. A parti őrség sokáig mit sem tud a tragédiáról, ezért hőseink több napon át tengetik életüket a "félelem tengerében", küzdve szomjúsággal, éhséggel, a tűző nappal - és egymással.

Jó néha kilépni a komfortzónámból, és ilyen könyvet olvasni. Izgalmas, fordulatos és a hihetetlenség határát súrolja - mégis igaz.

Han Kang: Jag tar inte farväl (Nem búcsúzom)

Karácsonyra kaptam ezt a könyvet, és a könyvklubban olvastuk a tavasszal.

A főhős, Gyeongha lelkileg próbálja összeszedni magát egy könyv megírása után, amely traumát okozott neki. Közben közeli, de rég nem látott barátnője, Inseon kórházba kerül és szívességet kér tőle: utazzon el elhagyatott, vidéki házába és etesse meg kedves papagáját. Gyeongha elindul, hogy teljesítse a kérést, de hatalmas hóviharba keveredik. Életét kockáztatva és minden erejét összeszedve mégis eljut barátnője házáig, ahol különös álmok, látomások veszik kezdetüket.

Magával ragadó, lírai hangvételű könyv. A végén túl sok a hajdani tömegmészárlás történelmi hitelességét igazoló utalás. Nekem a Növényevő sokkal jobban tetszett.

Magyarul még nem jelent meg.