Han Kang: Növényevő (Die Vegetarierin)

A 2024-es irodalmi Nobel-díjas, dél-korai írónő regényét még az ősszel vettem Münchenben.

Hérom részből áll, az elsőben a címszereplő, a másodikban sógora, a harmadikban az előbbi felesége (egyúttal a címszereplő nővére) áll a központban.

Lassú, melankolikus, lírai és nagyon eredeti a cselekmény. A címszereplő Jonghje egyik napról a másikra vegetáriánus lesz, felborítva ezzel férje, és egész rokonsága életét. A férfiak által dominált, hagyományos családban hallattlan tett ez: a férj nem kap otthon húsos ételt, Jonghje nem hajlandő a családi vacsorán húst fogyasztani. Mindez, és egy kisebb testi hiba felkelti festészettel és modern performansszal foglalkozó sógora érdeklődését, ez végül a rokoni szálak összekuszálódásához és az egész család széthullásáshoz vezet. Közben bepillantást nyerhetünk a régmúltban lejátszódott traumatikus eseményekre is.

Mindenképpen ajánlom, nagyon más, nagyon fájdalmas, nagyon szép.

Åsa Nilsonne: Fru Gregorius

Ez a könyvtári kötet Helga történetét teljesen más alapfelállásból írja le.

Néha lenyűgöző. néha hihető. néha nem. Mindenesetre nagyon izgalmas, érdekes és merész újragondolása a fiatal lelkészfeleség történetének.

Hjalmar Söderberg: Doktor Glas

A svéd irodalom egyik klasszikus műve, a 20. század elején jelent meg, a címszereplő orvos naplófeljegyzéseit tartalmazza.

Mind Gregerius, a lelkész, mind felesége, Helga az említett orvos páciensei. Két nézőpomtból értesül egészségügyi és a párkapcsolati problémáikkal. Közben ő maga beleszeret Helgába, és sorsdöntő elhatározást tesz...

Elvarázsolt a régies nyelv, a ritka szaval és elavult igeragozési formák. Rendkívül szép és választékos a nyelvezete.

Külön érdekesség, hogy én időrendben ezt, vagyis a több mint száz éve megjelent művez olvastam legutoljára a négy közül. Remek történet sok szemszögből megközelítve, sokáig el fog kísérni.

Páran talán szentségtörésnek tartják a klasszikusok újragondolását, olyan ez, mintha valami megírná az Arany embert Noémi vagy Tímea szemszögéből. Szerintem rettentően izgalmas más nézőpontokból körüljárni egy történetet. Persze ez továbbvisz az igazság és az emlékek relativitása felé...

Bengt Ohlsson: Gregorius

Könyvtári kölcsönzés. Írója ugyanaz, mint a Helga című könyvé, de úgy húsz évvel hamarabb íródott.

Főszereplője Helga férje, Gregorius tiszteletes. Visszataszító külseje érzékeny, finom ds sajnos boldogtalan lelket takar. Felesége, Helga sokkal fiatalabb, gyönyörű teremtés, házasságuk mégis terméketlen. Gregorius hipochonder, és minden kezelésnek hajlandó alávetni magát, hogy egészséges legyen és végre megérkezzen a gyermekáldás. Az orvos pihenést,feleségétől távol töltendő vidéki fürdőt ajánl neki. Ottartózkodása alatt megismerkedik egy hölggyel, akivel bensőséges viszonyt alakít ki, és akivel talán mindenféle elvárás nélkül boldog lehetne.

A mű legszebb részei számomra azok, ahol Gregorius belső vívódásairól, hitéről olvashatunk.

Bengt Ohlsson: Helga

Nagyon készültem a január elején megtartott könyvklubbos olvasótalálkozóra. Megvettem ezt a könyvet, sikerült is elolvasnom... éééés megbetegedtem, így nem tudtam elmenni a beszélgetésre. Mindenesetre megismerkedtem egy újabb remek regénnyel, amit ráadásul egy olyan kortárs író alkotott, akit eddig csak újságíróként ismertem.

A hatvanas éveiben járó Helga nyugodt hétköznapjaiba izgalmat és félelmet hoz egy üzenet, ami arra utal, hogy a tisztes matrónát gyilkosságra való felbújtással lehet gyanúsítani.

A regény során egyre képtelenebb helyzetek állnak elő, egyre sötétebb, reménytelenebb Helga helyzete. A mű számomra egyik legkedvesebb vonulata Helga és idős szolgálója, Hermine szoros barátsága, mely ez utóbbi betegsége miatt méginkább elmélyül.

Katarina Wennstam: A halott nők nem felejtenek (Döda kvinnor förlåter inte)

Egy kedves kolléganőmtől kaptam kölcsön.

A XIX. század végén játszódik könyv, Stockholmban. A középpontban egy haláleset áll, Emma Josefina, egy 17 éves szolgálólány illegális abortusz következtében életét vesztette. A bérházban, amelynek udvarán megtalálták Emma holttestét, lakik négy különbözá társasági réteghez tartózó nő, akik kezükbe veszik a nyomozást. Olga gazdag özvegy, Edit Olga szolgálólánya, Frederika társalkodóhölgy gazdag rokonainál, Hildur pedig szegény varrólány. 

A legérdekesebb részek azok, amikor az író - korabeli dokumentumokra alapozva - leírja a mindennapi élet apró mozzanatait (a gazdag Olga lakására két munkás fakádat szállít azon a napon, amikor ő fürödni szándékozik), és a nőkkel kapcsolatos téveszméket (a tudományos képzés káros hatással van a nők termékenységére, mivel a vér a méh irányából el, az agy felé áramlik). 

Egy idő után szájbarágós lesz a könyv, igen, tudjuk, hogy a nők helyzete sokkal rosszabb volt régen... Mindent egybevetve érdemes volt elolvasni.

Solvej Balle: Kerületszámítás 3. rész (Om uträrkning av omfång 3)

Az első és a második rész után alig vártam a harmadikat.

Ebben a részben a főhősnő és jó barátja, Henry D. mellett még két további szereplő, Olga és Ralf is csatlakozik az ismétlődő november 18-át tudatosan megélők csapatához. Igyekeznek altruista módon cselekedni, mivel tudják, hogy mi fog történni ezen a napon, próbálják megakadályozni a bekövetkezendő baleseteket.

Őszintén szólva kissé ráuntam erre a sorozatra, most egyelőre nem veszem ki a további részeket.

A könyv végén öt további ember jelenik meg a házuknál, így kisebb lakóközösség alakul.