A nyáron olvasnivaló után keresgéltem a könyvespolcomon. És a fenti könyvet találtam. Fogalmam sincs, hogyan került oda, kaptam vagy vettem-e, és mióta várta, hogy elolvassam.
A szerzőt csak névről ismertem, nem tudtam hová tenni. Talán a Nők Lapjába írt anno...
Ez a könyve nagyon érdekes volt. Arról szól, hogy a kilencvenes évek elején elmegy autóval (!) Magyarországról Izraelbe, hogy ott a Tel-Avivi Egyetemen tanítson. Az Izraelben szerzett tapasztalatait osztja meg a szerző az olvasóval.
Sok-sok érdekes kis szösszenetet és hosszabb elmélkedést tartalmaz a könyv magyarságról, zsidóságról, nemzeti hova(nem)tartozásról, hungaristákról és cionistákról. A legmegragadóbb az volt számomra (amit a Popper maga is megjegyez a könyv utószavában), hogy a szerző kíméletlenül bemutatja minden párt, ideológiai irányzat jó és rossz oldalait. Ezért egyik tábor sem szerette.
Azt hiszem, élhetőbb lenne ez a világ, ha többen tudnának (ön)kritikát gyakorolni.
