Stefan Zweig nemrég olvasott esszékötete után rájöttem, hogy szinte alig ismerek tőle valami. Nosza ki is vettem két könyvet a könytárból. Most csak az elsőről fogok írni, mert a másodikat (Sternstunden der Menschheit) nem olvastam ki, túl sok volt benne a történetírás, ami engem nem érdekel annyira.
Ez a kisregény (hosszú novella?) viszont egy irodalmi gyöngyszem. Mesterien felépített jelenetekben tárja elénk a sakkmesterek és a sakk világát, mindezt beágyazva a múlt század húszas-harmincas éveinek politikai közegébe. A kerettörténet egy Európából Amerikába tartó hajóút pár napját írja le, de a szereplők visszaemlékezései kitágítják az időt és a teret. Fordulatos, izgalmas, lenyűgöző nemcsak a sztori, hanem a nyelvezet is. Szeretettel ajánlom mindenkinek.
Pár lap olvasása után rájöttem, hogy pár éve láttam ezt színpadon is, egyszemélyes előadásban, Stockholmban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése