Az első pár oldal után majdnem félretettem a könyvet alpári nyelvezete miatt. Aztán hozzászoktam, és rájöttem, hogy a témának megfelelő a nyelvválasztás.
Novellák során különböző női sorsokat mutat be az írónő. Minden történetben hősnő szerelmi és szexuális élete van a középpontban. Kiderül, rengeteg a buktató, csak a hölgyek elenyésző töredékének sikerül biztonságot adó kapcsolatban révbe érnie. Tényleg ennyire rossz a statisztika? Ha igen, mi az oka? Az utolsó előtti novella, amelyben egy pszichológos tart előadást az egyetemen, valamennyire választ ad a kérdésre.
Nem volt meggyőző ez a könyv. Erénye a novellák közötti összefüggés ügyes megszerkesztése (az egyik novella mellékszerplője a következő főhőse, és így tovább). Ez az eszembe jutattott egy másik, régen olvasott könyvet. Megyek is, utánanézek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése